Műhelytartó

Dr. Szalai András

Bemutatkozás:
dr. Szalai András Ős-mekdeszes vagyok (bölcsészek, hajrá!). Metodista teológus, valláskutató, az Apológia Kutatóközpont vezetője. Nagy kedvelője vagyok a  fantasy-nek (Frodo, Harry, Percy et al), az erdőknek (legalábbis tavasszal és ősszel), az önvédelem gyakorlásának (ó, egy kis fojtogatás…). Az emberek eléggé fárasztanak, ha sokan vannak, akkor különösen. Feleségem, Andrea mentálhigiénés szakember (Odafenn ezt valamiért szükségesnek látták). Két tündéri (bosszantó és aranyos) kislány hálás szülei vagyunk.

CULTURE - fitnessz

Nyitott műhely: a részidős és teljes idős jelentkezőknek

Létszám: 40 fő

A műhely jellemzően a délelőtti előadásokra épül, azokat a témákat viszi tovább, mélyíti el - avagy válasz a kihívásokra

1. VALLÁSI PLURALIZMUS, SZINKRETIZMUS ÉS RELATIVIZMUS
Mi a világnézeti-vallási relativizmus és szinkretizmus, miért és hogyan alakult ki? Tényleg minden vallás lényege ugyanaz? A vallások istene valóban egy és ugyanaz, csak más néven? Tényleg minden út Istenhez vezet? Mit mindanak maguk a vallások az ember problémájáról és a megoldásról? Mi a tolerancia, mi a valódi tárgya, és mire elég?

2. ETIKAI RELATIVIZMUS - MILYEN ALAPON?
Mi az etika és a morál? Milyen etikai rendszerek léteznek? Ki dönti el, mi a helyes? hogyan fejlődik az ember erkölcsi gondolkodása? Melyek a keresztény etika sajátságai? Melyek korunk nagy etikai kihívásai? Például, ha zsidókat rejtegetsz, nácik csöngetnek be - mit teszel?

3. SZCIENTIZMUS - TUDOMÁNY VS. HIT
Tényleg választani kell hit és tudomány között? Szakmai kompetencia és
határátlépés, avagy mi a baj Dawkins-szal? Milyen modellek léteznek hit
és tudomány viszonyára? Hogyan reagál(t) az egyház a tudomány újabb és
újabb kihívásaira? Példa: a Genezis-értelmezések mai spektruma.

Végh Noémi, Tatai Klára

Bemutatkozás:

Végh Noémi vagyok, egy villamosmérnök felesége, 3 nagyfiú anyukája, a MEKDSZ lelkigondozója, pszichológus hallgató, szomatodrámás és családterápiás képzettséggel. A „hívő” körökben pszichológiai érdeklődésem vált ki gyanakvást, a pszichológus közegben pedig imatapasztalataim, és enyhén karizmatikus szemléletem. Jómagam is több féle önismereti folyamatban vettem és veszek részt, több felekezet gyakorlatát ismertem meg közelebbről, és nagyon vágyom arra, kicsit missziómnak is tekintem, hogy segíthessek megtalálni azoknak a segítség legmegfelelőbb módját ebben a nagy spirituális és pszichológiai segítséget kínáló kavalkádban, akik elakadtak, és nem érzik az élő víz folyamait áradni lelkükből, vagy egyszerűen csak többre vágynának.

Tatai Klára vagyok. Egy férjem, két fiam, egy menyem és egy unokám van:). Eredetileg a számok területén képződtem és dolgozom munkám egy részében. Többek között a MEKDSZ pénzügyeit és számvitelét igazgatom. Időközben váltam teológussá, mentálhigiénés szakemberré, bibliodráma vezetővé. Jelenleg pszichodramatistaként képződöm. Szeptembertől a MEKDSZ lelkigondozója is leszek. Engem az önismeret közelebb vitt Istenhez, és “sallang-mentessé” tette a Vele való kapcsolatomat.

Spirituális önismeret: A boldogság útjai

Zárt műhely: csak a teljes idős résztvevők számára

Létszám: 12 fő

„Krisztus azt kívánja, hogy szembesüljünk a valósággal, (…) hogy ne képmutatók, hanem újjászületettek legyünk. Nem leszünk tökéletesek, de lehet, hogy mélyebben tudunk majd szeretni, hiszen sokkal inkább megismerjük Isten szeretetét.” (Crabb, Mélybenéző, 34.o.)

Minél többet ismerek a lélek tudományából, annál ragyogóbbnak élem meg a teremtés csodáját, és annál jobban elcsodálkozom rajta, milyen alázatos is a mi Alkotónk. Valóban „görögnek göröggé” lett, és „mindennek mindenné”.

A műhelyen a célom az, hogy amennyire eddigi tapasztalataim engedik, megpróbáljunk rendet teremteni a pszichológia csoportos és egyéni terápiás módszerei között, és a spirituális lehetőségekben, a felekezetek gyakorlataiban, megértsük, melyik, mikor, mire jó. Bízom benne, hogy felfedezzük, megérezzük, az alapvetően magukat nem kereszténynek valló közegekben és módszerekben is megjelenhet a mi Urunk álruhában, beteljesítve ígéretét: „veled vagyok”, „nem hagylak árván”. Szeretném, ha áttekintenénk hívő életünk zsákutcáit is (pl.: „csak imádkozni kell, többet olvasni a Bibliát, és minden rendbe jön”), melyek talán épp kizárólagosságukkal, törvényességükkel tartanak benne bennünket nagy magányunkban, és nem értjük, miért is nem ér el hozzánk a kegyelem. Szeretnék teret adni a beszélgetésnek, saját kérdéseink, elakadásaink megfogalmazásának.

A műhely harmadik, időben kibővített napján (3,5 óra) bibliodrámán vennénk részt mindannyian Tatai Klárával, ahol élőben is megpróbálhatnánk, vajon átélhetővé válik-e Isten jelenléte valamilyen módon számunkra egy csoportos önismereti élmény során.

Olyanokat várok, akik kíváncsiak, hogyan fonódhat össze az istenismeret és az önismeret, és mernek azzal a merész gondolattal jelen lenni a szemináriumon, hogy elképzelhető, hogy Isten valóban minden mindenekben, és semmi nincs rajta kívül.

Kovács Endre (Endi)

Bemutatkozás:
Az 1989-ben újraalakuló MEKDSZ utazótitkára voltam, ott találkoztam Hélisz Katival, akivel aztán összeházasodtunk (1992). Részt vettem a Harmat kiadó elindításában, kuratóriumának azóta is tagja vagyok. Agráregyetemi tanulmányaimat és tejipari kutatói munkámat követően a vancouveri Regent College-ban tanultam, Jim Houston és Eugene Peterson professzoroknak köszönhetően a lelkiségi teológiával ott ismertem meg. 1992 óta a Barnabás Csoport vezetőképző csapatának vagyok a munkatársa és jelenleg a leuwen-i egyetemen utolsó éves doktorandusza. Katival, és két gyermekünkkel, Liliennel (aki 18 éves) és Robinnal (aki 15) Dunakeszin élünk. Leginkább az evangélium megélése érdekel (a teológiának, az  egyháztörténelemnek, a missziónak és egyáltalán az életnek a belső formálódást szolgáló megközelítése, a keresztény lelkiség), és annak ápolása, különösen azok életében, akik azon fáradnak, hogy ebben másokat is vezessenek.

Tükör a múltból - hogyan kapcsolódhat bennünk a "természetfeletti" és a "természetes"?

Nyitott műhely: a részidős és teljes idős jelentkezőknek

Létszám: 35 fő

Hogyan hat rád a világ, amibe születtél, és hogyan hat rád Krisztus, akitől születtél? Mit jelent számodra a teremtett világ, illetve az ember által formált kultúra tisztelete? És miben térsz el a világtól, miben és miként nem engedsz a sodrásnak? És miért?

A fenti kérdésekre elvileg elég könnyű válaszolni, nem is ott a kihívás. De mit is élünk igazán? Tükröt tarthat elénk hitbeli elődeink ismerete, azoké, akik Isten valóságának és a világ valóságának az összhangját következetesen keresték. Az ő szemszögükből nézve magunkra is jobban ráláthatunk, könnyebben észrevehetjük, hogy a „természetfeletti” és a „természetes” bennünk hogy is kapcsolódnak egymáshoz, vagy min lenne érdemes változtatni.

Három műhely alkalmunkon a „tanúságtevők fellegei” közül néhány olyan embert emelünk ki, akik a közép- és a modernkorban élték az evangéliumot, azzal a céllal, hogy példájukból okulva egyre inkább megváltott és emberibb életet élhessünk ma, ebben a világban. Így fordulunk pl. Clairvaux Szent Bernáthoz a 12. és Dietrich Bonhoefferhez a 20. századból.

Márkus Tamás

Bemutatkozás:
Márkus Tamás Andrásnak hívnak. Pesten, a Hittudományi Karon végeztem református lelkész-teológus szakon. Jelenleg a KRE-HTK doktorandusza, és a Károli Gáspár református Egyetem egyetemi lelkésze vagyok. Érdeklődési köröm: szövetségteológia,  diszpenzacionalizmus, karizmatikus mozgalmak, Szentlélekkeresztség.

Dolce VITA - avagy hogyan kezeljük helyén a véleménykülönbségeket?

Zárt műhely: csak a teljes idős résztvevők számára

Létszám: 20 fő

Minimalizáljuk a vitát, vagy egyenesen zárkózzunk el tőle? Őrizzük meg nyugalmunkat, és békésen, de határozottan fejtsük ki mindig és minden esetben az álláspontunkat? Egyáltalán meggyőzhetők manapság az emberek? Egy, az érzelmek által dominált kultúrában lehet alapja a logikus érvekre, meggyőzésre épülő vitának?

A műhely témája maga a „vita”. Ma sokat beszélünk „vita-kultúráról”; hiányoljuk és elvárjuk mások részéről – leginkább a politikában és a közéletben. Egy kis késéssel ez az elvárás megjelent a keresztyén közösségekben is. Ugyanakkor nehéz eldönteni, hogy a posztmodern világban keresztyénként milyen „vitakultúrával” képviseljük megfelelően az evangéliumot. Vajon mellőznünk kell a vita során az indulatokat, vagy éppen az őszinte, óvó szeretet, és az igazunkról való meggyőződés bizonyítéka, ha indulatosak vagyunk adott esetben egy vita során? Ez utóbbival kapcsolatban mit üzenhet számunkra a keresztyén őseink, egyházatyák és reformátorok - számos esetben ma már meghökkentőnek, durvának és bántónak tűnő - vitatkozási stílusa?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keressük a válaszokat, többek között a következő szempontok figyelembevételével: a „vita” bibliai értékelése; Isten elvárása a keresztyének életére vonatkozóan – konfliktusok között élni; cél a mindenek feletti egység?; milyen képességeket kíván meg a vitakészség?; a "kompromisszum" bibliai értékelése.

Mindezeken túl a műhely keretében két, ma különösen aktuális téma (homoszexualitás, halálbüntetés) kapcsán „élőben” fogunk vitatkozni, érveket és ellenérveket felsorakoztatni, azokat egymással ütköztetni.

Rab Fanni

Bemutatkozás:

Rab Fanni vagyok, keresztény leánygyermek, húg és nővér, magyar-komm.médiás. 2011 szeptemberétől aktív a MEKDSz  vérkeringésében. A Szövetség felé történő elköteleződésem a Márk-projekttel kezdődött, azaz Márk evangéliumának „redizájnolásával”, amiben nemcsak hogy annyit épültem, mint Gaudí Sagrada Famíliája (1882-től mind a mai napig), hanem legjobb jó barátokat kaptam, akikkel FaCsiBe néven imacsoportot alapítottunk, melyet rendszeresen Isten tölt meg tartalommal. Ugyanezt tette velem a 2013-as Formación konferencián, és teszi egyébként a Postit! bloggal is, aminek megengedte, hogy az írója-szerkesztője legyek. Mint afféle hídember, önkéntes diák vezetőségi tagként kapcsolattartóként funkcionálok a diákok és a MEKDSz-iroda között. Nagyon szeretek közösségben lenni. Ha város, akkor az építészeti műremekek. Ha falu, akkor a határ illata és a bringázás, vízközelben kenu.

Kedvencem a jázminos zöldtea, a szezámmag és a rénszarvas.

Natúr szelet, körítés nélkül - A „misszió” Te magad vagy!

Zárt műhely: csak a teljes idős résztvevők számára

Létszám: 15 fő

A hideg kiráz már a „misszió” és az „evangelizáció” szó hallatán. Tudod, hogy elvileg „csinálni kéne” (ld. „Tegyetek tanítványokká…” Mt 28, 19) – de hogyan lehet ezt úgy, hogy az illető ne élje meg „térítésként”,hogy ne a saját véleményed ráerőszakolásáról legyen szó? Ezekre a kérdésekre NEM keressük a választ a műhelyen. Hogy miért? Mert a koncepció hibás. Igen, küldetésünk van, és igen, a fentebb idézett elhívás általános érvényű, tehát minden keresztényre vonatkozik. Isten azonban elsősorban nem marketingmenedzserekként tekint ránk – sokkal elképzelhetőbbnek tartom, hogy Ő azt akarja, ki-ki saját magát vigye, tegye bele abba a találkozásba, abba a beszélgetésbe, hogy a végén ne az legyen, hogy saját magunkon tettünk erőszakot… „Na jó – kérdezhetnéd –, de akkor ebbe simán bele lehet kényelmesedni, nem?” De igen. Sőt, még élvezni is lehet! Hogy hogyan? És miképp leszünk eközben „mindenkinek mindenné, hogy mindenképpen megmentsünk némelyeket? (vö. 1Kor 9,22)” Na, ezekre a kérdésekre keressük a választ a szemináriumon. Ha érdekel, csak hozd és add magad!