1. A diákmisszió célja és értelme

A 20. század elején is általános volt az, hogy sokan otthonuktól távol tanultak, s ez azt jelentette, hogy nemcsak családjuktól, de gyülekezetüktől is messze kerültek. Mivel hiányzott nekik a keresztyén közösség, arra gondoltak, hogy bibliaköröket alapítanak egyetemükön, főiskolájukon, ahol hívő társaikkal közösen tanulmányozhatják a Bibliát. Emellett fontosnak tartották az evangélizációt is, azaz csoporttársaik elérését. Eme célkitűzésekkel alakultak meg a diákkörök, s később a diákszövetség is.

A diákok számára a felsőoktatásban eltöltött időszak a formálódást, önállósodást jelenti. A legtöbb ember ebben az időszakban még keresi a választ az élet nagy kérdéseire: Ki vagyok? Miért élek? Majd a begyűjtött válaszlehetőségekből megalkotja saját világnézetét. Nagy lehetőség és felelősség az, hogy a jövő értelmiségének a kezébe adhatjuk az Evangéliumot, a Választ.

A diákmisszió (= egyetemisták, főiskolások között végzett misszió) létjogosultságát támasztja alá az, hogy:

- a keresztény diákok ott vannak a felsőoktatási intézményekben, és felelősek csoporttársaikért; - a diákság nagy része nem jár templomba, így nincs lehetősége arra, hogy megismerje Jézust; - a legtöbb gyülekezetnek és gyülekezetvezetőnek nem jut még erre a missziós területre is érdemben ideje.

A MEKDSZ a gyülekezet „meghosszabbított” avagy „kinyújtott karja” szeretne lenni: a diákévek idejére „kölcsönveszi” a diákokat a gyülekezetekből, bátorítja őket küldetésük elvégzésére, akik már a diákévek alatt is, de főképpen azok végetértével gyülekezeteikben kamatoztathatják a diákmunkában tanultakat. A felekezetközi diákszövetségben felnövekvő diákok nyitott, más felekezetűekkel együttműködni képes, kiscsoport-vezetésben, bibliatanulmányozásban jártas tagjaivá válhatnak gyülekezeteiknek.

2. A MEKDSZ története

Spóroljunk a hellyel, itt egy link a MEKDSZ teljes történeti hátteréhez :) (új lapon nyílik meg)

3. Nemzetközi kapcsolatok: Az IFES (International Fellowship of Evangelical Students)

„Amikor először hallottam az IFES-ről — úgy 23 éve — akkor olyan világot éltünk, amikor a »Fellowship« szó alatt az emberek a Varsói Szerződésre gondoltak, az »International« szó hallatán pedig egy hasonló nevű kórusmű dallama csendült fel bennünk. »Evangelical Student«-ek pedig nem sokan lézengtünk az egyetemen. Bár voltak, akik ezt megcáfolták volna, mondván, hogy »minden felekezetből vannak az egyetemen, így evangélikusok is«...

És mit gondol egy mai diák egy 143 országban tevékenykedő világszervezetről? Üvegfalú, légkondicionált irodák? A vezető managerek és CEO-k bőrüléses kocsijaikból laptopon irányítják a multinacionális egyesületet? Változó világban élünk, és a környezetünkben látottak, hallottak így meg tudják kötni képzeletünket.

Elárulok egy titkot. Most, hogy két éve az IFES vezetőségi tagja vagyok, megértettem, mi is az IFES. Az IFES Te vagy és én — meg a többiek. (A többiek nagyon sokan vannak.) Nekem eltartott egy darabig, amíg erre rájöttem. Örülnék, ha Nálad ez a folyamat hamarabb lezajlana...”

(dr. Herjeczki Kornél, HÍRMONDÓ, 2001. december)

Mi vagyunk a MEKDSZ — szoktuk mondani, de az IFES is mi vagyunk! Nem egy központról van itt szó, hanem emberekről, országokról, akik Isten kegyelméből élnek és munkálkodnak napról napra. A nemzetközi diákszövetség gyökerei 1893-ra nyúlnak vissza.

A 19. sz. végétől létezett egy nemzetközi diákszövetség, a World's Student Christian Federation — Keresztyén Diákok Világszövetsége, amely 1895 augusztusában alakult meg, a svédországi Vadstena kastélyban. A szövetség szervezésének vezetésével John Mott-ot (USA) bízták meg. A szövetséget öt ország ifjúsági szervezete alapította:

- Amerikai Egyetemek Keresztyén Ifjúsági Egyesülete (InterVarsity)

- Brit Kollégiumok Keresztyén Szövetsége (UCCF)

- Német Keresztyén Diákegyesület (SMD)

- Skandináv Egyetemek Keresztyén Mozgalma

- Missziók Keresztyén Mozgalma

A szövetség az évek múlásával túl liberális lett. Meg kellett tanulni, hogy bármilyen szervezet megszűnhet, csődöt mondhat. Egyedül Isten tart meg, ezért a mozgalomnak szorosan az evangéliumhoz kell kötődnie. Egy ember, egy csoport hite, Istenhez, a Bibliához való hűsége nagy változást hozhat létre az egész országban.

1921-ben, Norvégiában kimondták, hogy újra a kereszt legyen a középpontban. Mivel ez az irányváltás sajnos nem következett be, 1947-ben 10 ország (Nagy-Britannia, USA, Kanada, Franciaország, Svájc, Norvégia, Hollandia, Ausztrália, Új-Zéland és Kína) kivált, és egy új szövetséget alapított, az IFES-t, a Nemzetközi Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséget (International Fellowship of Evangelical Students).

IFES = International Fellowship of Evangelical Students

MEKDSZ = Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség

1989-re már 19 európai országban folyt diákmunka, és a rendszerváltást követő években sorra alakultak (újra vagy először) a diákszövetségek: 1998-ra már 43 európai diákszövetséggel álltak kapcsolatban.

2002-ben az IFES 143 tagországgal rendelkezik, mindez több mint 300000 diákot jelent. A munkát megkönnyítendő 10 régióra osztották fel a világot: Európa, volt Szovjetunió, angolul beszélő Afrika, franciául beszélő Afrika, Közép-Ázsia, Ázsia, USA + Kanada, Közép-Amerika, Latin-Amerika, Ausztrália + Óceánia, Karib-tengeri szigetek (l. térkép a függelékben).

Európát 3 nagy régióra osztották fel: Nyugat-Európa, Közép-Európa, Eurázsia. A közép-európai régiót pedig még két részre:

- Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Horvátország (l. térkép a függelékben)

- Görögország, Ciprus, Jugoszlávia, Románia, Bulgária

A MEKDSZ 1991-ben lett az IFES hivatalos tagja. Ez felhatalmaz arra, hogy a négyévente megrendezésre kerülő Világközgyűlésen (World Assembly) szavazzunk.

1999-ben Herjeczki Kornélt beválasztották az IFES vezetőségébe.

„Changing students for life worldwide”

„Changing the world - one student at a time"

„Reaching students with the gospel does more than change their lives - it helps to change the world"

A. „International” és „Fellowship”

Az IFES nem egy birodalom (!), hanem nemzeti, felekezetközi, független diákszövetségek szövetsége. Bár elismeri, hogy bizonyos struktúrákra szükség van, az IFES mégis többet fektet emberekbe, mint épületekbe, projektekbe és programokba, és elismeri, hogy növekedése és eredményessége egyedül Istentől függ.

Minden IFES-tagország megegyezik a következő három fő célban:

• Evangélizáció: Jézus Krisztust mint Megváltót, Urat és Istent hirdetni minden ország diákjainak, és személyes hitre vezetni a diákokat Jézusban.

• Képzés: A diákok lelki növekedésének, tanítványként való életének elősegítése, és életre szóló elkötelezettség vállalására buzdítani őket a családban, az egyházban, ill. a társadalomban végzett szolgálatokban. A konferenciákat, képzéseket úgy szervezni, hogy a résztvevők életük minden részén tanuljanak (érzelmi, értelmi, kapcsolati, funkcionális stb. területen).

• Világmisszió: Bátorítani a diákokat, hogy vigyék el Jézus Krisztus jó hírét a Föld minden országába, valamint a társadalom és a kultúra minden területén legyenek sóvá és világossággá mint tanúságot tevő közösségek.

Az IFES mint nemzetközi szövetség nem szól bele az egyes nemzeti mozgalmak életébe, munkájába - ez minden országnak a saját felelőssége. Célja az, hogy minden tagország anyagilag önálló legyen, saját vezetőséggel, nemzeti munkatársakkal, saját kultúrájának megfelelő propagandával rendelkezzen. Az IFES szerepe inkább az, hogy serkentse a diákszövetségek együttműködését azáltal, hogy kiadványokat ad ki, nemzetközi konferenciákat és közös projekteket szervez, előadókat bocsát rendelkezésre, és így a különböző országok közötti tapasztalatcserét, egymás megismerését, az igazi keresztény egység és segítségnyújtás megélését mozdítja elő.

Együttműködés

• az „úttörésben”: az IFES munkásokat küld olyan országokba, ahol még vannak „nem elért” egyetemek.

• a képzésben különböző országok, ill. kontinensek közt: az IFES többféle nemzetközi konferenciákat szervez a diákoknak és a munkatársaknak. Sok MEKDSZ-es diák, munkatárs vett már részt a különböző konferenciákon. Ezeken, a jó igehirdetések mellett, mindig óriási élményt és bátorítást jelent látni, hogy milyen sok keresztény diák van Európában, a világon, és milyen hasonlóak az örömeink és nehézségeink!

• az imádságban: az IFES-nek több olyan kiadványa is van, amelyek a világ minden tájáról tartalmaznak beszámolókat, imatémákat, ötleteket a diákmunkával kapcsolatban, illetve egy-egy, a világ diákságát érintő problémával foglalkoznak (nacionalizmus, katasztrófák stb.):

- Special Report: színes magazin, mely negyedévente jelenik meg, és minden kontinensről bemutat egy-egy diákszövetséget, illetve beszámol az aktuális IFES eseményekről.

- Praise & Prayer — IFES Europe & Eurasia: szintén negyedévente megjelenő imalevél, mely minden európai és eurázsiai diákszövetség imakérését tartalmazza.

- Praise & Prayer — helping you pray for student witness- worldwide: kéthavonta megjelenő, rövid imalevél, melyben a világ bármely tájáról (egyszerre 4-5 országról) olvashatóak beszámolók.

Ezek a kiadványok megrendelhetők az IFES-től, vagy beszerezhetők a MEKDSZ-irodán keresztül, illetve letölthetők az Internetről (http://www.ifesworld.org). Évente egyszer pedig, az IFES-imahét keretében a világon mindenhol ugyanazon a napon vagy héten imádkoznak egymásért és a diákmisszióért a hívő diákok.

Kihívások:

• 167 ország rendelkezik felsőoktatási intézménnyel — 2002-ben ezek közül 143-ban van már IFES mozgalom, 24 országban még nincs.

• Sok helyen különféle hazai konfliktusok (polgárháborúk, ill. keresztyénüldözések; bizalmatlanság az egyetem, a gyülekezetek részéről) hátráltatják a diákmunkát.

• Kb. 60 szövetség léte még mindig külső támogatáson múlik.

• Gazdasági nehézségek: sok helyen az egyetem mellett dolgozni kell a diákévek alatt, hogy fedezni tudják megélhetésüket.

• 17 nemzeti diákszövetségben még egyáltalán nincs teljes idejű munkatárs.

B. Az IFES felépítése, működése

Az IFES felépítése nagyon egyszerű. Alapját a nemzeti diákszövetségek alkotják. Az összetartozás érzését az egyes diákszövetségek és annak tagjai a régióikon belül tapasztalhatják meg elsősorban, a különböző konferenciákon, képzéseken való részvétel által. Minden régióban van egy „utazótitkár”, az ún. regionális titkár, aki egyedül, vagy az egyes országok küldötteiből verbuválódott csapattal együtt dolgozik teljes időben az IFES-nél. Az ő feladatuk az egyes diákszövetségekkel való kapcsolattartás, különböző képzések, konferenciák szervezése.

Néhány régió regionális irodával is rendelkezik, de csak egy „világiroda” van: Oxfordban, az IFES World. Az irodában dolgozók fő feladata a kapcsolattartás, az információáramlás elősegítése, anyagi és adminisztrációs feladatok elvégzése.

Az IFES legfőbb felelőse a titkár, aki 1991 óta Lindsay Brown. A munkatársi gárda mellett az IFES-ben is megtalálható a vezetőség, tagjai az egyes régiók küldöttei. Évenként ülnek össze, hogy az aktuális kérdésekről, a hogyan tovább-ról döntsenek, időközben pedig e-mail-en keresztül tartják a kapcsolatot. Négyévente hívják össze a világközgyűlést, ahol beszámolnak az IFES-tagoknak az elmúlt évek anyagi és egyéb történéseiről, és itt választják meg az új vezetőségi tagokat, ill. veszik fel az IFES soraiba az új tagállamokat.

Katt ide és felvarázsollak oldal tetejére :)