Megérkeztünk. Mind a ketten.
avagy ha Isten népe (ima)párban megy Isten elé

Megérkezünk, letesszük a kis motyónkat, és csak Jézus, Ági és én maradunk. És mi hárman kitöltjük a teret és időt a szokásos szobában, a szokásos 2--2 és fél órában.

Ágival immáron másfél éve imapárt alkotunk. Nem terveztük, hogy meddig csináljuk. Csak azt tudtuk, hogy vágyunk arra, hogy valakivel imádkozzunk, akiben kölcsönösen megbízunk. Rendszeresen megélhetjük, ahogy Ági megosztja magát Jézussal és velem, ahogy megosztom magam Jézussal és Ágival, és ahogy Jézus megosztja magát velünk. 

Ezek az élmények hasonlóak lehetnek minden imapár esetében. Hívunk, hogy átadhassuk az "imapározásban" megtapasztaltakat, hogy biztathassunk erre a kiváló lehetőségre, amit a diákkörös évek után is nagyon érdemes csinálni. A MEKDSZ-ben "mindenki másképp' csinálja". Ezt is körbejárjuk kicsit.

Bár néhány dologban hasonlítunk, a legtöbb dologban mi magunk is különbözőek vagyunk.
Jakus Ági: Két évig voltam az egri diákkör vezetője, jelenleg a Parókia portál munkatársa vagyok. Újságíróként minden napom máshogyan épül fel, de ahogy a mágnes magához vonzza a vasreszeléket, úgy rendeződik a hetem egy találkozás köré. Ilyenkor alávethetem magam egy különleges interjúnak, ahol mindenki kérdezhet, és meg is várja a választ.

Győri Ági: Okleveles településmérnök vagyok. A MEKDSZ munkatársa voltam, az IFES-konferenciát szerveztem. A konferenciaszervezés hajrájában is megmaradt a rendszeres ima párban.