"100.000 éves könnyek" - Isten és a szenvedés

"Várni a laboreredményt,
Titokzatos tekintélyekre támaszkodom,
Nézni a lányom a kórházban,
Az anyja és én: kőkemény szövetség;
Immár ismerek egy időtlen, kötetlen körülményt;
Örökkévaló körmenetben hajtok a kórházhoz,
Az egész emberiséggel eszem a büfében;
A könnyeim 100.000 év óta csorognak,
És már nem állnak el sohasem."
(Ray Lindquist)

Mindenkinek része van szenvedésekben. Mit mond erről a Szentírás? Mit mondjunk minderre? Mit érezzünk minderre? Mit imádkozzunk minderre? Hogyan válhatnak könnyeink felbecsülhetetlen kincsekké a Szenvedő Isten kezében?

Dányi-Nagy Márió Református lelkész vagyok Kiskunhalason. A MEKDSZ-ben 10 éve vagyok, és remélem, mindig is maradok! Elsősorban ifjúsággal foglalkozom, akiket szívemből szeretek. Meggyőződésem, hogy Isten Igéje elképesztően érdekes, és Isten Fia elképesztően szeret minket. Azért élek, hogy ezt a kettőt továbbadjam - remélem, néha sikerül.