http://www.reflap.hu/index.php/ujsag/olvas/i/1188/

Folyt. köv. – avagy diákok akcióban a diákokért

LIII. évf. 46. sz. - 2009-11-15 - Jakus Ágnes

Megdöbbentő invázió áldozatává vált a főváros. A budapesti lakosokat váratlanul érte a mindent beborító „folytköv” feliratú matrica- és plakáttömeg. Egyes, meg nem erősített források szerint szoros összefonódás van a MEKDSZ nevű civil szervezet és a gerillatámadásairól elhíresült folytköv-akciócsapat között. (Forrás: Hírmondó)

A hír igaz, ám felröppenése óta a rejtély is megoldódott. A magenta színű matricák és plakátok a Folytköv elnevezésű, egyhetes evangelizációs rendezvénysorozatot voltak hivatottak széles körben ismertté tenni. A programok tizenkét fővárosi helyszínen – főiskolákon és egyetemeken – zajlottak november 2. és 5. között, előkészítésük pedig már hónapokkal ezelőtt megkezdődött. Tizenöt főiskolai és egyetemi keresztyén diákkör vett részt a szervezésben azzal a céllal, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a főváros hallgatóival. Ennek során nem csupán szembesítették őket a kérdéssel: „Következik-e folytatás a halál után?”, hanem megpróbáltak őszinte törődéssel alternatívát felkínálni nekik a Krisztusban.

Az evangelizáció négy napja során a diákkörösök oxfordi mintára színes programokkal várták az érdeklődőket. A felsőoktatási intézmények profiljának jórészt megfelelő témájú előadások és kerekasztal-beszélgetések hangzottak el ebéd közben, illetve a teaházakban. A látogatók nem ritkán éltek a lehetőséggel, hogy bekapcsolódjanak az egyén és a társadalom közeli és távolabbi jövőjét taglaló eszmecserékbe. Különösen nagy érdeklődésre tartott számot a ráckeresztúri drogrehabilitációs központban felépült, egykori drogfüggő fiatalok élménybeszámolója, és Falus András genetikus előadása, melyet élénk beszélgetés követett.

A Tabuk nélkül című programban keresztyén értelmiségiektől lehetett nyíltan bármit kérdezni, amelyre más körülmények között eddig talán nem volt lehetősége az érdeklődőknek. Előfordult, hogy a program végeztével még mindig záporoztak a kérdések a bizonyságtevő, hétköznapi fiatalok felé.

Meghitt hangulatban teltek azok a teaházi délutánok is, amelyek során Gryllus Vilmossal és Dániellel, Bolyki Andrással, valamint Levente Péterrel beszélgethettünk, s a jelenlévők nagy örömére a hírességek dalra is fakadtak. Különleges színfoltja volt az evangélizáció hetének egy volt boszorkánytanonc előadása, aki megosztotta hallgatóságával újjászületésének történetét, valamint megtudhattuk tőle azt is, hogy Isten hogyan szabadította meg őt a halál torkából és az okkultizmus szorításából. A pantomim, a táncház és a négy érzék színház szintén nagy számban vonzotta a fiatalokat, és megrázó, egyben felemelő élményben részesülhetett az, aki megtekintette a Márk-drámát: egy alkalmi, amatőr színtársulat improvizatív és interaktív játékát Márk evangéliumának feldolgozásából.

Mivel a programsorozat célja az volt, hogy Isten elérhető közelségbe kerüljön a mai fiatalok számára, ezért azok természetes közegükben találkozhattak a jó hírrel. Esténként a Kamra Klub nevű belvárosi szórakozóhelyen léptek fel különféle felekezeteket képviselő, hívő zenekarok – így a Chickenfly, az Ezrah, a Keresztkérdés és a Forró Cappuccino. Hívő tagjaik az igényes és sokféle zenei ízlést kielégítő éneklés, táncolás és táncoltatás közben kifejezték, hogy mi ihlette dalaikat, és megosztották közönségükkel azt, hogy Isten rájuk talált, és ennek hatására más irányt vett az életük. Ezeken az estéken Szeverényi János, a Magyar Evangélikus Egyház missziós lelkésze tartott gondolatébresztő előadásokat az egyén, a közösség, a nemzet és az egyház útkereséséről, és az ezek számára létező folytatás mikéntjéről. A jelen lévő, szintén útkereső, értelmiségi fiatalok leülhettek sörözni egy-egy lelkésszel, s ez kiváló alkalomnak bizonyult arra, hogy közvetlenül megvitassanak velük akár egzisztenciális kérdéseket is.

Hogy milyen hatást ért el a Folytköv mozgalma pontosan, azt lehetetlen felmérni, de a hit vállalkozhat arra, hogy a legtöbbet remélje. Célunk nem a látványos megtérések kieszközölése volt, hanem az, hogy abban a folyamatban, ahol a diáktársaink tartanak, ütköző-, és egyben talán fordulópont is lehessünk. Van, akinek az életében egy-egy élmény valóban katartikus hatású lehetett, és olyan is akad, akiben felerősödik mindaz, ami eddig is érlelődött benne: egy kérdés, egy kétely, egy sejtelem, egy kikerülhetetlen jel. Ezt követően pedig még mindig ott lesznek iskoláikban és az ő életükben is azok a diáktársaik, akik a hétköznapokban továbbra is Isten kegyelméből élnek, szabadon.

Minket, hívő embereket hallatlanul összekovácsolt az események sodrása. Nemcsak azt tapasztalhattuk meg, hogy Isten a leglehetetlenebb helyzetekben is mellénk áll, bölcsen igazgatja a szálakat és megáld minket jelenlétével, hanem azt is, hogy miközben neki szolgálunk, aközben mintha a legtöbbet mi magunk kapnánk tőle: gyógyulást, vezetést, áldásokat. Döbbenetes élmény volt, hogy intenzíven jelen lehettünk azoknak az életében, akiket személy szerint ismerünk, és azt szeretnénk, hogy ott lehessenek a mennyei Atya hajlékában örökké, velünk. Legyen szó akár a Folytkövről, akár bármi másról, tudjuk, hogy kevés, amit adhatunk nekik, és hatása is ellenőrizhetetlen, de annál nagyobb hálára indít a tudat: Isten kegyelme és dicsősége ragyog fel, ha kicsit is segíthettük megtalálni valakinek a megtérés útját, és szerethettük Krisztus szeretetével.