2010.04.19 Seben Glória cikkvázlata

Élő kövekből épült lelki otthon-

a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség bemutatása

„Az emberek szülőotthonokban születnek, viszont házakban laknak.” - szólt hozzám egy ifjúsági találkozón Győri János Sámuel. Arról volt szó köztünk, hogy miután eljutottam a Jézus Krisztusban való élő hitre, szükségem van egy gyülekezetre, egy lelki otthonra, ahol Isten tovább tudja bennem végezni azt a nagyszabású munkát, amelyet már elkezdett. Ma már teológus-lelkész szakon tanulok az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, és a közösség, amelyben újjászülettem, a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség, röviden MEKDSZ(ejtsd: megdesz). Ők az én szülőotthonom, akik bábáskodtak, míg Isten Lelke vajúdott velem, dacos és öntörvényű vidéki egyetemistával.

Miről lehetett őket megismerni? Jól érezték magukat együtt. Pedig nagyon különböztek. Szerették egymást. Nagyokat nevettek. Mindig számíthattak egymásra. Mindig számíthattam rájuk. Szenvedélyesen szerették a Názáreti Jézust, Mesterüket, komolyan hitték, hogy halálosan szerette őket, komolyan vették, hogy Ő most is él, és bárhová követték volna. Ott találkoztam azzal az ingyenes, feltétel nélküli szeretettel, amely csakis Istenből fakadhat.

A MEKDSZ-t 1904-ben alapították meg, tagjai voltak Weöres Sándor költő, Ferdinánd István egykori evangélikus teológiai tanár, Tildy Zoltán kormányzó és miniszterelnök,  Karácsony Sándor nyelvész pedig elnöke volt, mielőtt 1948-ban betiltották. Újjáalakulására a rendszerváltást követően az elsők között került sor, ami annak köszönhető, hogy már a megelőző években is komoly aknamunka folyt: külföldi munkatársak segítségével a MEKDSZ-t földalatti szervezetként működtették. Ennek a korszaknak emblematikus alakja Herjeczki Kornél, aki ma a Harmat Kiadó igazgatója.

A szervezet fő döntéshozó testülete a Közgyűlés, amelyet évente legalább egyszer, a Téli Konferencián hívnak egybe. Itt döntenek a költségvetésről és zárszámadásról, közhasznúsági jelentésről, és a Vezetőség tagjait is megválasztják. A Vezetőségnek öt diák és öt szenior (diplomás MEKDSZ-tag) tagja van, ők az Elnök (jelenleg a metodista Pásztor Zoltán) és a Titkár (jelenleg a református lelkész, Járay Márton) vezetésével a stratégiai döntéseket fogalmazzák meg. A Titkár a munkatársi gárdát is koordinálja. Jelenleg öt főállású és két félállású munkatárs, valamint két önkéntes dolgozik a magyarországi egyetemi misszióban.

Merthogy a MEKDSZ legfőbb elhívása a diákmisszió. Magyarország felsőoktatási intézményeiben segít felekezetközi, öntevékeny diákköröket létrehozni és működtetni. Az öntevékenység azt jelenti, hogy a munkatársak csak ötleteket és segítséget nyújtanak, a diákkör önálló: maga közül választ vezetőket, maga találja ki konkrét programját és azokat a tevékenységeket, melyekkel jelen lehet a körülötte élő egyetemi világ életében és hirdetheti az Örömhírt.

Az, hogy a MEKDSZ-ben számos keresztyén felekezet tagjai együtt hirdeti Krisztust, óriási erőt képvisel, hiszen a köztük lévő szeretet és egység meg tudja szólítani azokat a fiatal értelmiségieket, akik neveltetésük vagy előítéleteik miatt sohasem lépnék át egy templom vagy egy gyülekezeti ház küszöbét. Másik fontos célja a szervezetnek, hogy a gyülekezetekben felnőtt fiatalok számára megtartó erő és fejlődési lehetőség legyen az egyetemi évek alatt, amikor sokan nem tudnak kapcsolatot tartani az otthoni gyülekezettel, és gyökértelenné válnak. A diákkörben azonban megtanulnak csoportot vezetni, pályázatot írni, programot szervezni, a hitükről szabadon és értelmesen beszélni. Egyszóval az érett keresztyén értelmiségi életére készülnek.

A diákkörökben legfőbb érték az evangélium hirdetése szóval és tettel, a közös imádkozás és dicsőítés - és természetesen a Biblia tanulmányozása, amivel kreatívan és nagy felelősséggel foglalkoznak. 2007-ben egy nagyszabású projekt, a VagyOK-program keretében országszerte 10 ezer, modern illusztrációkkal ellátott János evangéliumát osztottunk szét, majd hasonló külsővel elkészült az Érdeklődő vagyok című bibliatanulmányozó füzet. Ez kifejezetten olyan csoportok számára készült, ahol azok tanulmányozzák János evangéliumát, akik szinte semmit sem tudnak Jézusról vagy a keresztyénségről. 2009 novemberében angol mintára megszerveztük a Folytköv programsorozatot a budapesti egyetemeken, ahol a főelőadó Szeverényi János evangélikus lelkész volt, és számos ötletes programmal hívtuk fel az egyetemisták figyelmét a diákkörök létezésére.

Téli Diákkonferenciánk minden februárban 500 fiatalt vonz, a Nyárin kb. 100-120 fő vesz részt. Ez utóbbit készülünk átalakítani egy komoly hitvédelmi kihívásokra felkészítő táborrá. A MEKDSZ-nek van lelkigondozói szolgálata és képzése, vezetőképzői, szenior-hálója (mely a dolgozó keresztyén értelmiségieket köti össze) és El Mondo blogja (ez utóbbi szolgálatával a keresztyén és nem keresztyén értelmiség közötti találkozási lehetőséget biztosítja egy csésze finom fekete mellett). Jelenleg kb. 600 diák jár a diákkörökbe. Az egyetlen missziós szervezet Magyarországon, mely kizárólag belföldi adományokból tartja fönn magát (melyeket köszönettel elfogad). Közhasznú, ezért az SZJA civil szervezeteknek felajánlható 1%-át is sikerrel fel tudja használni az egyetemi misszió érdekében. Két határon túli önkéntest is foglalkoztat. A legjelentősebb keresztyén diákmozgalom Közép-Európában, és Magyarország legfontosabb evangéliumi szervezetei közé tartozik. Ernyőszervezete az IFES (International Fellowship of Evangelical Students, Evagéliumi Diákok Nemzetközi Szövetsége), mely a világ hasonló egyetemi szervezeteivel köt össze bennünket. Jelenleg 36 diákkör van Magyarországon, a legfiatalabb a 2009 októberében megalakult felekezetközi teológus diákkör, melyben baptista, református és evangélikus teológiai hallgatók alkotnak imádkozó és bibliatanulmányozó közösséget. Itt van most egy újabb lelki otthonom. Csupa élő kőből, a testvéreimből és belőlem áll.